| Deák Bill Gyula – A Király Meséi (Szubjektív) |
Úgy látszik az öreg Billnek most jött el a második fénykora, hisz a születésnapi Hatvan Csapás album kifutása után, nagyon jó érzékkel, egy újabb lemezzel rukkolt elő, melynek címe, a Király Meséi. Az album már a nóták számát illetően is méltó párja a Hatvan csapásnak, (amely 17 számot tartalmazott), ugyanis tizenhat szám került erre a korongra, ami időben, és mennyiségben is tekintélyes hallgatnivalót biztosít minden rajongónak.
A Király Meséi nekem úgy tűnt, mintha a Hatvan Csapás folytatása, vagy levezetése lenne. Elgondolhatjuk ezt úgy is, hogy annyi számot készítettek Deák Bill Gyula születésnapi albumára, hogy nem fért rá egy lemezre (de még kettőre se nagyon) így kiadták új hanghordozóként, pedig állítólag nem így volt.
Na de hagyjuk most már a Hatvan Csapást, hisz azt már egyszer megtárgyaltuk (legalábbis úgy emlékszem) és fordítsuk tekintetünket a Király Meséi felé, ami, ha jobban megfigyeljük azért nem egészen a megszokott Deák Bill hangzás. Helyenként olyan keményre sikeredett, hogy néhány lánylelkű metálcsapatot simán kifordít a párducmintás sztrecssnadrágból. Témáját tekintve, viszont tipikusan Deák Bill ez az album, hisz legtöbbször az öreg sorsát taglalja, és Gyulabátyánk érzéseit, gondolatait közvetíti. Na persze azért egy két nótában felismerhetjük itt is Koltay Gergely mély hazafiasságát, és magyar központúságát. És itt kell megemlítenünk, hogy a Király Meséi is ugyanazzal az alkotógárdával készült, mint elődje, tehát javarészt a Kormorán zenekarral, illetve a teljesség igénye nélkül Csillag Endre, Lukács Peta, Tornóczky Ferenc, Sipeki Zoltán, Zsoldos Tamás, Szabó Tamás, valamint a Deák Bill Blues Band tagjai.
Jól sikerült lemez lett a Király Meséi, és ezt nem az elfogultság mondatja velem, hanem tényleg a helyén van benne minden részlet. Igaz helyenként azért felfedezhetünk apró csuklásokat, bakikat, de ez inkább erősíti a lemez természetességét, minthogy rontaná az élményt. Pontozáskor erősen elgondolkodtam azon, hogy Deák Bill Gyula új albuma megérdemelné a tíz pontot, viszont mégis csak kilencet adtam rá, mégpedig azért, mert nekem a Hatvan Csapás egyszerűen jobban tetszett egy picivel. Befejezésképpen pedig elmondhatjuk (megint), hogy Deák Bill Gyula napjainkra talán az egyetlen olyan régi iskolás előadó, aki egész pályafutása alatt hiteles tudott maradni (ellentétben legtöbb pályatársával) illetve zeneileg még mindig diktál egy olyan színvonalat, ami alatt ki sem szabadna adni felvételeket semmilyen formában. Elmondhatjuk, hogy az öreg mindig betalál, és napjainkban is Bill A Király!
Számlista:
1. Forró hó
2. Nagy eső után
3. Kőbányáról álmodtam
4. Itthon maradtam
5. Hol az ég?
6. Kilakoltatás
7. Ébredj
8. Lassú szőrös blues
9. Csonka boogie
10. Egyedül az Arénában
11. Szabadon élj
12. A király meséje
13. A végtelen felé
14. Hosszú az út
15. Éjféli piac
16. Az legyél, aki vagy
http://deakbill.ning.com
harĐ
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
