| Hellfueled - Emission of Sins (Lemezajánló) |
 Visszanyalt a fagyi, ugyanis azt a nemes feladatot bátorkodtam adni sizmæl kollégánknak, hogy pattintson már pár sort két SP lemez között a Hellfueled legújabb lemezéről, ha az ideje engedi, ám ő nem bírta a vállára nehezedő terhet, és nagy tisztelettel visszaadta a megbízatást egy kurta „mialúfaszazaHellfueled” felkiáltással. Így hát az én „tollamból” lesztek kénytelenek magatokba szívni néhány információt a Hellfueled idei, Emission of Sins címet viselő kiadványáról.
De talán kezdjük az elején, és nézzük meg magát a csapatot, akik még a múlt század végén alakultak, hogy letaszítsák a trónjáról minden idők legnagyobb, rockerét, magát a királyt, Ozzy Osbourne-t. Minden bizonnyal nem ez volt a cél, de azt meg kell hagynunk, hogy a Hellfuelednél csak maga Ozzy mester képes eredetibb Ozzy-dalokat komponálni.
Még 2004-ben nagyot csattant az első albumuk, amit Volume One címmel adtak ki, és a világ elképedve hallgatta, hogy milyen meghökkentően hitelesre sikeredett, már ami az Ozzy imitálást illeti. De tulajdonképpen nem is beszélhetünk imitációról, hisz a Hellfuleled saját nótákkal operált melyeket akár Ozzy Osbourne is komponálhatott volna. Rá egy évre megint jött a második album, amely minden tekintetben az elsőhöz volt hasonlatos, illetve színtiszta Ozzy számokkal volt tele. Aztán kis kihagyás után, 2007-ben megjelent a harmadik album, ahol úgy látszik észrevették, hogy egy kicsit újítani kellene a formán, hisz nem lehet végtelenségig a mesterből táplálkozni (pedig dehogynem) Igen, ám de a fekete szombat tősgyökeres rajongói elfordultak ettől az albumtól, és így a Memories in Black nem lett olyan sikeres, mint elődei.
Ebből okulva a Hellfueled legénysége, miután elgondolkodott azon, az egyediség, avagy a népszerűség a fontosabb, egy lépést visszalépett, és ismét bebújtak a fekete nagymester köpenye alá, hogy annak véréből táplálkozva újabb klónt hozzanak létre. Így született meg alig két hónap alatt az Emission Of Sins című vadiúj album, amiről igazából semmi olyat nem tudok mondani, amit valaki az előző lemezek kapcsán el ne mondott volna, hisz ez a lemez is színtiszta Ozzy Osbourne, de annyira, hogy már-már azt vesszük észre a hallgatása közben, hogy maga Ozzy képe jelenik meg a Hellfueled tagsága helyett.
Maga a lemez amúgy nem rossz. Javarészt jó, és kiválóan meghangszerelt felvételekből tevődik össze, és ha eltekintünk az összehasonlítástól, elmondhatjuk, hogy tudnak zenélni a Hellfueledes fiúk. Na persze ez eddig sem volt kétséges, de akkor miért lehet az, hogy nem törekednek a saját szellemi termékük megalkotására? Lehetséges lenne, hogy Ozzy mester valóban fekete mágus, és jó előre gondolva lelke porhüvelyének elhasználódására, ebbe a csapatba menekítette elméjének ezt a részét? Ki tudja? Annyi bizonyos, hogy a Hellfueled 2009-es Emission Of Sins című albuma megelégedésére fog szolgálni minden klasszikus, és új Ozzy rajongónak, és 7 pontot simán megér egy tízes listán, mert ez esetben nem az egyediséget pontozzuk, és nem utolsó sorban szeretjük Ozzy Osbourne életművét, melyhez immáron a Hellfueled ezen lemeze is hozzátartozik.
Pontozás: 7/10
Számlista:
01. Where Angels Die
02. Am I Blind
03. I Am The Crucifix
04. A Remission Of My Sins
05. Save Me
06. Lost Forever
07. For My Family And Satan
08. In Anger
09. End Of The Road
10. Stone By Stone
11. Moving On
http://www.hellfueled.com
harĐ
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
