Írásunk születésnapi megemlékezés is egyben (a másik apropója a dolognak talán az, hogy február 07-én fellép az A38-as hajón egy „spoken word” előadás erejéig.), hiszen nem is olyan soká tölti Rollins mester az 51-et.Az élő legendáról egy pár sort, hiszen a munkássága sokunkat végig kísért életünk folyamán. Zenei és filmes karrierje egyaránt lenyűgözött sok-sok embert. 

Hősünk 1961 február 13 Henry Lawrence Garfield néven látta meg a napvilágot Washingtonban. Szülei elváltak, egyedüli gyerekként elég szigorú neveltetést kapott, talán innen jött a felhalmozott düh, amit később természetesen ki is adott magából. Az államok nyugati partján elég erős volt a punk-hardcore mozgalom Bad Brains, Minor  Threat, na és persze esetünkben a Black Flag. A zenekar végül is még 76-ban alakult, de Rollins egy próbaéneklés után, 1980-ban csatlakozott a zenekarhoz. Érdekes módon a zenekar Rollins-ig három énekest is elfogyasztott mégis az első hivatalosan is kiadott albumuk a „Damaged” csak 81-ben jött ki, majd ezt követően még öt album a zenekar feloszlásáig, ami sajnos 86-ban bekövetkezett. A zenekar megalkotta minden idők egyik legegyszerűbb egyben leginkább arcba mászós logóját, a négy elcsúsztatott fekete sávot, (mintha a zászló lengene). Egyszerű frappáns és lényegre törő. Akárcsak az előadás. A fekete rövidnadrágos, mezítlábas bikanyakú ember a színpadon, aki elég feltűnő jelenség volt a maga idejében. Na persze a hátára tetovált Iggy Pop klasszikus a „Search and destroy” felirat, na meg a nap. Így akit soha sem érdekelt Henry Rollins munkássága az is tudja kiről is van szó.



A Damaged album ami a nyolcvanas évek egyik, hanem a legjobb punk hardcore lemeze, ami túllépett a három akkordon, egy zenei kavalkád volt a maga nemében, na és persze idejében. Személy szerint én a mai napig gyakran hallgatgatom főleg a nyári, udvari tevékenységek zenei aláfestéséhez , legyen ez munka vagy bográcsos móka. A My war albumot mikor kiadták egy igazán kísérletező zenekart ismerhetett meg a nagyközönség A blues keveredése a hagyományos hard rockkal na persze a punk és a hardcore is ott van. Hivatalosan hét albumot adtak ki, legalább ugyanennyi kislemezt, és persze megszámlálhatatlan válogatás és kalóz koncert felvétel látott napvilágot. Igazán mozgalmas előadások az államokban és Kanadában, és az európai turné. Természetesen mindenhol vagy siker, vagy botrány, ami természetesen csak erőt adott a zenekarnak. Azt hogy ezt anyagi elismerés is követhette volna? Talán ez okozta a zenekar feloszlását.

  Damaged –1981
  My war – 1984
  Family man –1984
  Slip it in – 1984
  Loose nut – 1985
  In my head –1985

  Henry Rollins a Black Flag feloszlása előtt már önálló projektjével koncertezett, „spoken word” előadások, saját néven zenei próbálkozásnak indult majd később egyszerűen Rollins Band-re keresztelt, kialakult és tovább fejlesztett projekt. „Hot animal machine” mint első saját néven kiadott album, ami azt hiszem a Rollins fanoknak alapmű. Ezt követően Henrietta Collins and the Wifebeathin Childhaters  néven a Drive by shooting amivel mostanában megint találkoztam ugyanis az album újrakiadásra került, természetesen egy tisztább hangzással megtámogatva. Rollins mesternek beindult az élet.  Ez köszönhető a Black Flag évei alatt odatett színpadi előadásmódnak, a Spoken Word-nek, esetleg a könyveinek vagy később a színészi képességeinek, de egyre népszerűbb lett. Vendégszerepelt a Misfits Evillive albumán, de játszott a Bad brains vagy épp Iggy Pop társaságában. Eközben saját zenekarával a Rollins Band-el turnézgatott, és először koncert lemezeket majd stúdió albumokat jelentetett meg. Saját kiadó, könyv írás, koncertezés vendégszereplések, filmzenék na és persze kisebb nagyobb filmszerepek. (Többek közt szerepelt a Matrix előérzetet idéző Johnny Mnemoric amiben ő volt a pap, vagy a David Lynsh féle kultusz film a Lost Highway, de emlithetném a Bad Boys második részét vagy  a  Jackass-t). Ezek mellett lelkes aktivista, rádiós DJ, és ki tudja még mivel nem foglalta el magát.



  Volt szerencsém 96-os sziget fesztiválon akkor még létező VHK után látni a zenekart. Életem egyik legnagyobb koncertélménye, amit akkor még nem fogtam fel. Amiről akkoriban csak olvasott és hallgatott egyszer csak ott van a szemei előtt, ez leírhatatlan és csodálatos is egyben. Azóta sok-sok zenekart sikerült megnézni és remélhetőleg még jó pár előttem van mégis az emlékek…
  A zenekar mostanában nem igazán jelentkezett hanghordozóval, na de azt hiszem emberünk munkássága így is elég mozgalmas és az érdeklődő egyéneknek van miből csemegézni.

  Life time –1987
  Hard volume –1989
  The end of silence –1992
  Weight –1994
  Come in and burn –1997
  Get some go again –2000
  Nice –2001

 És talán megemlíthetném a Rise above 24 a Black Flag song albumát, amin csak vendégszerepel de nagyszerűek ezek adalok újrahangszerelve.

http://21361.com

-piros-