| Bőrruhában, talpig vasban |
 Overkill – Ironbound (Lemezajánló)
Ki ne emlékezne az Overkill zenekar betűlogójára még a nyolcvanas évekből? Ez a jelkép olyannyira jól tagokat is, akik magukra varrták a zenekart annak ellenére is, hogy a zenéjüket soha nem ismerték. Szó, ami szó az Overkill nagy név volt a maga korában, és nagy név tudott maradni napjaink modernmetálos világában is, és nem csak a nosztalgia jegyében.
Idézzük fel egy kicsit a zenekart azoknak, akik talán túl fiatalok ahhoz, hogy ismerhessék (habár ilyen nincs, mert aki akarja, úgyis megismeri.) Na, szóval az Overkill csapatát egy bizonyos D. D. Verni alapította egészen pontosan huszonhat éve, azaz 1984-ben, természetesen és szigorúan a thrashmetal jegyében, ahogy az annak idején kötelező is volt, mert ha valaki nem diszkós, és nem hajmetálos volt, akkor csakis thrasher lehetett. Megalakulásuk óta kiadtak tizenöt stúdióalbumot, melyek között voltak legendás kiadványok is, mint pl. az 1987-es Taking Over, vagy a 89-es The Years Of Decay, de éppen a tizenötödik, az Ironbound lesz ezen írásunk fő témája, ugyanis ez a lemez a csapat jubileumi kiadványa, mellyel az eltelt huszonöt évnek tisztelegnek.
Saját elmondásuk szerint e kiadvány nyúlik leginkább vissza a hőskorba, és ezzel a lemezzel szándékoznak összefoglalni eddigi munkásságukat. Tehát készüljünk fel egy igazi, hamisítatlan thraslemezre a nyolcvanas évekből. Kiegészítésképpen talán annyit illik elmondanunk, hogy az Overkill egyike azon metálzenekaroknak, akik az alakulásuk óta ugyanazon az úton haladnak (esetünkben a thrash rögös útjain) és nincs az a földi, vagy földön kívüli erő, ami letaszíthatná őket onnan. Az Ironbound már a címében is sejteti, hogy kőkeményen arcon vágnak bennünket, és ha szerencsénk van többször is. Így is történt. Már az első számnál visszaugrottunk az időben, és szűk farmerban, hosszú göndör hajjal (a frufru kötelező), fecskefarkú gitárral együtt bólogatunk az Overkillel, és tesszük ezt helyenkét lassan bólogatva, majd a sérót vadul pörgetve majd egy órán át, amíg csak a lemez tart.
Igazi retrolemez az Ironbound azzal a pozitívummal nyakon öntve, hogy nem érezzük azt, hogy a múltban játszódik, még akkor sem, ha magunkat (hajjal, gitárral) a nyolcvanas évekbe képzeljük. De miért is lehet ez a kettősség? Talán mert az Overkill ezen lemezen is törekedett arra, hogy (annak ellenére, hogy a thrash rögös útjairól semmi nem térítheti le), hogy modern legyen mind hangzásra, mind pedig „irányzatilag”, illetve hogy olyat tudjon adni a fiatalabb nemzedéknek is, ami által megismerhetik a thrasht, mint stílust úgy, hogy nem kell szűk párducmintás nadrágba bújniuk, és nem kell, a hajukat elöl megkurtítani.
Pontozás: 7/10
Számlista:
01. The Green And Black
02. Ironbound
03. Bring Me The Night
04. The Goal Is Your Soul
05. Give A Little
06. Endless War
07. The Head And Heart
08. In Vain
09. Killing For A Living
10. The SRC
http://www.wreckingcrew.com harĐ
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
